ÉTKEZÉSI NAPLÓ

Táplálkozási napló – miért kérheti az orvos és a dietetikus? Bodon Judit magyarázatát ismét kiegészítik az ALSAD szakértői, ugyanis az alkalmazás akkor is nagyon hatékony segítséget tud nyújtani, ha nem “tervezett” étkezéseket szeretnénk naplózni, egyszerűen csak követnénk pár napig, mit, mennyit, hogyan és mikor ettünk.

Az egyéni terápia megkezdésének egyik fontos eleme a kliens aktuális táplálkozási szokásainak felmérése. Erre több validált módszer is van, én a táplálkozási naplót használom. Minimum három napot javasolt naplózni, de én általában öt napot szoktam kérni.

A táplálkozási napló – ideális esetben – tartalmaz minden ételt és italt, amit a kliens a vizsgálati időszakban elfogyaszt. Szükséges a mennyiségeket is megadni (pl. 1 db közepes alma, egy szelet csirkemell stb.), illetve az étkezés időpontját is feltüntetni. Ha szeretnénk, hogy a szakember valós képet kapjon étkezésünkről – márpedig ez fontos cél, hiszen így tud hatékonyan segíteni, akkor nem érdemes szégyenlősködni, hanem mindent fel kell tüntetni ebben a naplóban. A gyerek maradék kiflicsücskét, és a 3 db kekszet este tízkor is. Fontos, hogy a naplózási időszakban ne kezdjünk el úgy étkezni, ahogy szerintünk a dietetikus szeretné, hanem maradjunk a megszokottnál, akármilyen kusza vagy “egészségtelen” is. 

Ha valaki már elindította az ALSAD használatát, még nincsenek diétás céljai vagy étkezési terve, de a dietetikus ilyen étkezési naplót kér tőle, tegye meg neki a szívességet, hogy nem papíron, és nem is Wordben vagy Excelben rögzíti. Ha ugyanis az ALSAD Étkezési Naptár funkciójában rögzítjük, mit ettünk aznap, akkor az ALSAD már ki is számolja a dietetikus számára a tápanyag-és kalóriatartalmakat, ami számára nagy segítség. Egy sima papíros lista is sok információt ad ugyan (Judit lenti listája meg is mutatja, milyeneket), de így magunk is láthatjuk, a „spontán” követett étrend tápértékben vagy energiában mit is jelent. Ha pedig utána a dietetikus ad tanácsot az étrendi célok beállításához, a különbséget is láthatjuk – nem csak mennyiségben, hanem minőségben is.

Általában már a napló rögzítésekor egy kicsit objektívebben, tisztábban látjuk magunk is az étrendünket. Dietetikusként az alábbiakat szoktam vizsgálni:

  1. Milyen az étkezési ritmus? Felismerhető-e a napi 3-6 étkezés vagy inkább jellemző a csipegetés, össze-vissza evés, egyszeri nagy volumenű étkezés. Felfedezhető-e valami mintázat pl. az éjszakai evésekben. Kimarad-e rendszeresen egy-egy étkezés – pl. a reggeli vagy akár az ebéd is?
  2. Mi a jellemző folyadékfogyasztás? Italtípusok és a napi mennyiség.
  3. Megfelelő-e a tápanyagbevitel? Pl. egy szénhidrátszegény diéta követésével megnőhet a zsírbevitel aránya, vagy egy egyhangú/zöldségekben szegény étrend vitaminhiányhoz is vezethet. Vagy éppen dominálhat a szénhidrátbevitel is, ha pl. napi szinten csúszik le egy tábla csoki este a reggeli kakaós csigával karöltve.
  4. Milyen arányban szerepelnek az étrendben a friss alapanyagok/nagy mértékben feldolgozott élelmiszerek?
  5. Szerepelnek-e megfelelő mennyiségben és arányban zöldségek és gyümölcsök az étrendben?
  6. Változatos-e az étrend?
  7. Ha jellemző, hogy egy bizonyos napszakban jelentősen megnő az éhségérzet, akkor feltérképezzük ennek lehetséges okait.
  8. Milyen alkoholfogyasztási szokások jellemzik a klienst?
  9. Ha a kliens rendszeres fizikai aktivitást végez, akkor ez összhangban van-e az étkezésével.

A fenti információk áttekintésével, értékelésével tud a dietetikus javaslatokat tenni az étrend optimalizálására, természetesen összhangban a kliens aktuális életvitelével, anyagi lehetőségeivel, ízlésével, ételkészítési készségével, céljaival. Az étrend optimalizálásához szükséges részcélokat a dietetikus és a kliens közösen határozzák meg. Fontos, hogy nincs mindenkire általánosan érvényes étrend, azért a maximális hatékonyság érdekében érdemes dietetikust felkeresni.

Hogyan készítsünk étkezési naplót ALSAD-dal?

  • Lépjünk be, és keressük meg a “Diéták és étkezések” menüpontot (A “Diéta” főmenüpontban találjuk)
  • Ott mit sem törődve a “Diéták kezelése” vagy az “étkezési naptár összeállítása” funkciókkal, menjünk egyenesen az “Étkezések rögzítése” fülre.
  • Az adatbázis elemeiből válasszuk ki a megfelelő étkezésnél (reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna, vacsora), mit és mennyit fogyasztottunk adott napon. Ha nem szerepel az ételféleségünk a listában, adjuk nyugodtan hozzá (csak mi fogjuk látni :))
  • Ha soron kívül étkeztünk (nem illik egyik étkezésbe sem), akkor hozzáírhatjuk a legközelebb eső “rendszeres” étkezéshez, de a dátum melletti mezőbe (“Megjegyzés a mai naphoz”) rögzíthetjük, valójában ez a tétel “extraként”, nem a rendszeres étkezés részeként szerepel.

Lajkó Éva / Bodon Judit dietetikus

2021.03.09.

Share This