Hogyan egyen egy cukorbeteg, ha vesebeteg is?

A vesebetegség gyakran a cukorbetegség szövődményeként lép fel, ilyen esetekben az étrend összeállításakor mindkét állapot egyszerre történő figyelembevétele szükséges. Hogyan is változik ilyen esetben étrend?

Cukorbetegség esetén az egyik fő szempont az étrend szénhidráttartalmának nyomon követése, ugyanakkor az elfogyasztott szénhidrát mennyisége mellett a minőségére és oda kell figyelni. Nem eshetünk abba a csapdába, hogy kizárólag csak erre koncentrálunk. A vesebetegség állapotától függően a fehérjék mennyisége és minősége is számít, ahogyan a zsírokkal és fontos csínján bánni. Utóbbi amiatt fontos, mivel az állati eredetű, telített zsírsavakban gazdag zsiradékok túlzott mértékű fogyasztása negatív hatással bír az erekre és a szívre, ami visszahat a vesék állapotára és tovább növeli a cukorbetegséggel kapcsolatos szövődményeket is. Éppen ezért a cukorbetegség esetén csökkentett (vagyis inkább módosított) szénhidráttartalmú étrendben a zsírok mennyisége sem növelhető korlátlanul. Azonban a megfelelő energiatartalom biztosítása céljából a vesekárosodás miatt csökkentett fehérjetartalmú étrend esetén (még a dialízis előtt) a zsírfelvétel mérsékelt növelése mégis szükséges lehet. Fontos, hogy ez elsősorban a növényi eredetű, többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdag olajok fogyasztásának enyhe növelését jelenti. Például a hidegen sajtolt olajok a salátára, salátaköretre csorgatva egy jó megoldást jelenthetnek, vagy a nem sózott olajos magvak használata a saláták, müzli dúsítására.

Melyik ujjunkat harapjuk?

Az étrend fehérjetartalma függ a vesebetegség típusától, állapotától, így ennek meghatározás a kezelőorvossal és a dietetikussal közösen történjen! Ugyanakkor a kétfajta étrend jellege között adódhatnak eltérések.

A szénhidrát- és a fehérjetartalomra vonatkozó javaslatok közötti ellentmondásra az egyik legjobb például a burgonya, amelynek fehérjetartalma 100 grammonként 5 gramm, míg szénhidráttartalma kb. 20 gramm.

A csökkentett fehérjetartalmú étrendbe (még a nem dializált állapotban) lényegében teljesen jól beillene a burgonya, hiszen fehérjetartalma kisebb, mint a gabonáké, ugyanakkor szénhidráttartalma miatt a mértékletes fogyasztása javasolt. Ezen belül is fontos az elkészítés jellege, hiszen például burgonyapüré formájában nagyobb mértékben és gyorsabban növeli meg a vércukorszintet, mint mondjuk tepsiben sütve. Ráadásul a káliumtartalma sem elhanyagolható, bár ez az előzetes áztatással és az áztatólé döntésével némileg csökkenthető.

A kenyerek, tészták esetében, a nem dializált vese- és cukorbetegek esetén a csökkentett fehérjetartalmú, ún. fehérjeszegény lisztek, kenyerek, gabonatermékek használata kerül előtérbe, akár otthon készítve, akár készen vásárolva. A liszt helyett, amikor szükséges (például sűrítéskor) a keményítő használata javasolt.

Az ásványi anyagokkal mi a helyzet?

Amennyiben a cukorbetegség és a vesebetegség is egyszerre fennáll, akkor a vesebetegeknek javasolt étrend szerint a nyersanyagok, élelmiszerek, ételek nátrium-, kálium-, foszfortartalmának kontrollálása, ez szükség esetén (jellemzően a dialízis során) a folyadékfogyasztásra is igaz.

Az ALSAD rendszerében is elérhető a táplálkozási napló vezetése nagy segítséget nyújt mindkét betegség és a közös előfordulásuk esetén is. Az eredményeket közvetlenül látja a dietetikusunk is, így vele tudjuk egyeztetni az esetleges szükséges étrendi módosításokat is.

Schmidt Judit dietetikus (Youteefool)

ÉTKEZÉSI NAPLÓ

ÉTKEZÉSI NAPLÓ

Táplálkozási napló – miért kérheti az orvos és a dietetikus? Bodon Judit magyarázatát ismét...

read more
Share This